Pápai Hús Kft.
www.papaihus.hu - English www.papaihus.hu/zh - 中文

Cégtörténet

A Pápai Hús múltja

1913:
A Földművelésügyi Miniszter 1908-as rendelete alapján, a közegészségügy javítása érdekében, a kimérésre szánt húsvágást szabályozta. Eszerint az árusításra kerülő szarvasmarhákat, juhokat, lovakat és a sertéseket csak közvágóhídon vághatják le és dolgozhatják fel. Pápa 35-40 hentes és mészáros mesterét kötelezték arra, hogy a vágásokat intézményesen szabályozott módon, közvágóhídon hajtsák végre. A pápai városi vágóhíd megkezdhette működését 1913.május 5-én. A vágóhíd sertés – és marhavágó csarnokkal, 20 hűtőkamrával, jéggyárral és állatorvosi lakással, 126 ezer korona építési és 34 ezer korona felszerelési költséggel létesült. A két vágócsarnok ekkor 40-50 mázsa élőállat vágására alkalmas kapacitással rendelkezett.
1930. december:
A felső – dunántúli gazdák bevonásával tartották meg Pápán azt a nagygyűlést, amelyen elhatározták a Dunántúli Hússertés Kiviteli Rt. létrehozását.
1931. fenruár 22:
150 gazda részvételével a részvénytársaság megalakult.
1933-1934:
Pápai Hús A világgazdasági válság utolsó éve, az 1933-as esztendő okozta a legsúlyosabb gondokat az agrárfelesleggel rendelkező országoknak. A belső piac pangott, így a pápai vállalat léte veszélybe került. E mostoha viszonyok közepette jelentkezett a Magyar Királyi Külkereskedelmi Hivatalnál a Poels és Társa antwerpeni székhelyű cég azzal, hogy Magyarországon bacongyártást honosítson meg. A hivatalban Pápát ajánlották a Poels cégnek a sertések beszerzésére, és szállítására pedig a Dunántúli Hússertés Kiviteli Rt-t bízták meg. A részvénytársaság 1933.október 14-én kötötte meg a szerződést, és október végétől megkezdték az egyenlőre heti 370 sertés feldolgozását és kiszállítását Angliába. Poels-ék lengyel mestert hozattak Pápára, akinek irányításával 50 szakmunkás kezdte meg elsőként a bacongyártást. 1934-ben folyamatossá vált a termelés és az exportálás. A válság megszűntével a mezőgazdasági termékek exportja jelentősen megnőtt.
1935-1938:
Hosszas előkészítés után, 1935-ben Poels-ék megindították a budapesti vágóhídon a húskonzervgyárukat, ahol szinte teljes egészében dobozolt sonkát gyártottak. Ezek nagy része Angliába került kivitelre. 1935. február 15-én jegyezték me a Poels és Társa Bacon- és Húskonzervgyár Kft-t a cégbíróságon. A cég székhelye Pápa, fióktelepe Budapest lett. 1935-ben Poels cég 20 279 db feldolgozott baconsertést exportált Angliába, Németországba pedig 1156 db hasított sertést szállított. 1936-ban a cég Győr után Veszprémben is megnyitotta hentesáru üzletét, ahol elsősorban kiváló minőségű felvágottjaikkal arattak sikert. Az emelkedő sertésárak miatt Poels-ék időnként veszteséget termeltek, de az angol piacot mindenáron tartani akarták. Veszteségük nagy részét sikerült állami dotációval pótolni. A bacongyártás visszaesését a Poels cég német exporton kívül elsősorban a hentesáruk növekedésével kívánta egyensúlyozni. E célból a vágóhídon a húsfeldolgozót kibővítették, és egy új csarnokot építettek. Itt készültek az olyan esőrendű hentesáruk, mint például a virsli, a párizsi, vagy a különféle sonkák. 1938-ban végül megkezdték az addig csak exportra készített dobozolt sonkák árusítását is.
1949:
A II.világháború előkészületei, tragikus lefolyása és a károk helyreállítása a pápai húsgyártás fejlődésének is gátat vetett. 1949-ben az államosítás során jött létre a Pápai Húsipari Vállalat. Ebben az időszakban a legfontosabb feladat volt a lakosság zavartalan húsellátása, valamint a pápai üzem kisebb export feltételeihez kötött követelményeinek megteremtése, a berendezések beszerzése volt.
1952:
A vállalat a felelős minisztérium közvetlen irányítása alá került. A fejlődés ekkor sem állt meg. 1953-ban kezdődött meg az exportfeltételeket is kielégítő dobozsonka-gyártó üzem építése. A belföldi ellátás biztosítására hentesáru üzem épült.
1963. július 1:
A Veszprémi -, és a Keszthelyi Húsipari Vállalat is beolvadt a Pápai Húsipari Vállalatba. A vállalati összevonást követően került sor a megnövekedett cég központi üzemének rekonstrukciójára, és a veszprémi és keszthelyi gyáregységek üzemeinek fejlesztésére.
1977. január 1:
A céget húskombináttá nyilvánították.
1992:
A cég részvénytársasággá alakul
1993:
Privatizálásra kerül az üzem. 1994 januárjában került sor az új szeletelő üzemrész kialakítására, ami által lehetővé vált a korszerű, tetszetős megjelenésű, tálcás vákuumcsomagolt, illetve védőgázas szeletelt termékek gyártása.
2001:
A Pápai Hús Rt. irányításával létrejött egy regionális élelmiszeripari klaszter, melynek célja a versenyképesség növelése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét erősítése, a kutatás-fejlesztés összehangolása, valamint az oktatási és foglalkoztatási tevékenység fejlesztése volt. 2001-től a mostani, új tulajdonos érkezéséig, számos változáson ment keresztül a vállalat. Ezek között voltak a vállalat jövője szempontjából egyrészt kedvező, másrészt kedvezőtlen folyamatok. Az elmúlt időszak éveinek azonban vitathatatlanul legfontosabb érdeme és tanulsága, hogy sikerült a Pápai márka által képviselt értékeket – mint tradíció, kiváló minőség – megőrizni és ezáltal a fogyasztók bizalmát megtartani.

A Pápai Hús jelene

A Pápai Hús Kft. tulajdonosa 2016 december 1. óta a hongkongi magánszemélyek tulajdonában álló Famous Yield Enterprises (amely a nemzetközi Chi Fu Csoport tagja).

Pápai Hús Pápai Hús Pápai Hús Pápai Hús Pápai Hús Pápai Hús Pápai Hús